Tehát az Alcatraz Pub-ra esett a választás a naptári tavasz első napjának éjszakáján. Előzetesen megnézve itt mindig vannak valamilyen koncertek, így most is valami HB & Glamorous volt meghirdetve. Természetesen pici halvány lila szellőkém se volt róla, hogy kik ezek, mik ezek. Gondoltam a google okosabb nálam, de csalódnom kellett benne, úgyhogy megmaradt élőre, hogy megtudjam a valóságot.
Nem vettem sietősre a témát, ugyanis ez úttal nem hiszem, hogy bármi féle előnyöm lett volna abból, ha már 8 körül elindulok, úgyhogy az utolsó busz fél tíz környékén megfelelő volt. Az éjszakai kiadásból a BKV-n le lehet spórolni pár forintot. Ezt van, aki illegálisan és van, aki legálisan teszi. Mindenkiben felmerül egy apró kíváncsiság, hogy hogyan lehet legálisan lespórolni a BKV-t, de talán a megoldás is ott lebeg sokak fejében: nem kell használni. Helyette ott a lábad. :D Azért az odaútra metróztam egyet. Gyalog közel egy óra lett volna az Árpád hídtól, úgyhogy elmentem a Ferenciek teréig. Onnan meg gyalog kb 1km az Alcatraz, majdnem a Blaha Lujza térnél.
A bejárat felett ötletesen van megoldva az aktuális program kiírása. Olyan tábla van kint, amiben kézzel cserélik a "betűkártyákat". Ha belegondolunk, ez biztosan nem fog meghibásodni egy színes fényes villogós számítógépvezérelt LED kijelzőhöz képest. Aztán, hogy mitől is lesz "Alcatraz" ez a hely, a börtönsziget. Nos a bejárat az egy börtönrács. Először meg is lepődtem, hogy akkor most mi lesz: odajön egy biztonságis, hozza a cellakulcsot és beenged? :D De ezek a gondolatok a másodperc töredéke alatt futnak át az ember agyán, ugyanis fotocellás volt a börtönrács, vagyis üveges börtönrács, úgyhogy automatikusan szezám tárulj volt.
A belépő 1000FT volt és nem tolongtak rajtam kívül a bejáratnál, de valahogy olyan érzésem volt akkor még, mintha én lennék az egyetlen vendég. Rögtön egyenesen ruhatár, ami 200FT. Becsületesen beadtam a kabátomat, amiről utólag kiderült, hogy a társaság nagy része nem használta ezt a szolgáltatás, egyszerűen bement kabátban, majd ott levették a székekre ahova ültek. Nos mindegy, mert mivel egyedül mentem úgyse hagytam volna sehol ott a kabátomat, tehát jó helye volt a ruhatárban.
A klubrészbe le kellett menni, tehát pincerész. Ott már javában ment a koncert, az asztaloknál emberek, a bárpultnál emberek, maroknyi ember táncolt a tánctéren is. Első benyomásra teljesen oké minden. Nos ugye vannak helyek, ahol sok a tánctér és kevés az ülőhely, itt kicsi a tánctér de sok az ülőhely. :D Viszont ez most itt egyáltalán nem volt zavaró tényező. Borsodi csapolt sör 0,5l 590FT. Kicsit az a hangulatos kocsmásabb érzés van, ahol ráadásul még kajákat is lehet venni, persze nem éppen olcsó áron. Mosolygós pultoslány, az emberek jó hangulatban, kulturált módon szórakoznak. Körbejárni nem volt nehéz a helyet, mert annyira azért nem nagy. Azonban kettő, vagy talán három különálló része is van neki. A "főterem"-ben volt mindenki, a többi hely totálisan üres volt, de felesleges is lett volna, ha ott is bárpultoskodnak.
Pörgő tükörgömb és több forgolódó színes bulilámpa adta a fényhatást. Figyelemmel kísértem, a koncertet, amit lányok-fiúk egészen élveztek. Volt egy kisebb szünet éjfél után, amiről először azt hittem már vissza se jönnek a fellépők, de aztán fél egy körül újra jöttek.
Akkor már ideje volt, hogy én is ropjam egy kicsit. Vegyes volt a korosztály, de most különösen körülírni nem fogom, mert egyébként viszonylag kevesen voltunk. Azonban mondhatni csak szép nők voltak, teljesen normálisak. És valahogy lent az egész hangulat olyan kicsit családiasabb, kellemes érzésként hatott.
Tánc közben egy kicsit jobban odafigyeltem a koncertet adóra és rájöttem, hogy tökre ügyesek. Nem mintha túl sok koncerten lettem volna, amiből általános következtetést lehetne levonni, de ahhoz képest, hogy ilyen ismeretlen valakik (bár mondjuk sokszor nekem még az elvileg ismertek is ismeretlenek :D) nagyon jó koncertet nyomtak. Ügyes gitáros, szintetizátoros, dobos, egy énekes férfi és egy nő. Legfőképpen feldolgozásokat adtak elő, de talán voltak saját szerzemények is. Azonban még ha feldolgozás is, akkor is nagyon jó. Pl Eminem-től is nyomták a 8 mérföldet, meg 50 cent is ment. Ez kicsit úgy a rap irány volt, de ez csak egy része.
Körülbelül fél kettőig tartott ez a történet. Utána megtapsoltuk őket, fütyültem nekik, mert megérdemelték. Aztán vártam a Retró diszkót, amit várhattam de nem jött. Illetve jött, de az emberek meg mentek. Meg valójában véve nem is olyan retró zenék mentek mint amire számítottam volna, tehát ezek a nagyon ismert rádiós 80-as 90-es évek slágerei, hanem valami teljesen más, ami számomra nem adta a hangulatot. De mi is adhatta volna már akkor, amikor közel 2 órára rajtam kívül maradt még vagy 5 ember bent. :D
Hát ez sajnos így végződött, viszont én most csak egy átlagos hétvégén jöttem le ebbe a klubba, szerintem biztos vannak itt kiemeltebb rendezvények, amikor több ember marad. Ennek ellenére jó szívvel hagytam el a helyet, mert a hangulata kellemes benyomást tett rám.
(Az éjszaka folytatása: Szimpla Kert )
Kiegészítés:
Utánajártam a tudatlanságomnak és kiderült, hogy a HB az Harót Balázs monogramját takarja, aki azoknak akik otthon mozognak ezekben a zenés TV-s műsorokban, nekik mond valamit talán. :)
Leave a Reply